INTERJÚ :: Szív-mag-fény

By on

Végre itt van a magyar változata a Lichivel (Lichibannal, New Yorkban élö festö barátnömmel) készült interjúmnak.

Lichiban: Már régóta ismerjük egymást és tudom, hogy volt egy pont az életedben, amikor ráébredtél, hogy a művészet az igazi belső hivatásod. Belevetetted magad az ismeretlenbe és az agyagot választottad kifejezési eszközül. Mi hozta ki belőled ezt a váltást?
Éva: Igen, jól emlékszel, beleugrottam bekötött szemmel az ismeretlenbe, de nem volt más választásom, már fizikai tünetek kezdtek jelentkezni a beragadt energiák miatt. A kreativitás mélyebb rétegeit kellett megélnem, úgyhogy 3-szor kezdtem el az agyaggal foglalkozni a fa és az ékszerek után. Úgy gondolom, hogy aminek ki kell jönnie, az igy vagy úgy, ki is jön. A megvilágosodási pillanat az, ami ráébreszt arra, hogy vissza, v. rá kell lépni az ÚTRA, ami a sorsunkat vezeti. Nekem azt hiszem pórszivózás közben jött az üzenet.
L: Mi vonzott az agyaghoz? Mit jelent neked az agyag, miért szeretsz vele dolgozni?
É : Az agyagot mindig is szerettem, de kétszer is abbahagytam Budapesten a vele való munkát.


Az európai kerámiakultúra nem elégitett ki. A korongozás és mázazás számomra technikai folyamat, ami nagyon szép, de nem az enyém, hamar meguntam. Barcelónában, -ahol több évig éltem- és ahol elkezdtem megismerni a precolomibián kultúrákat , hatalmas erővel csapódott be a szerelem a szobrocskák, figurális edények iránt, amik tele vannak bájjal, szépséggel, "SZOLGÁLATTAL". Szimbólumaik sok mindent elmesélnek, végtelen utakra visznek el, amiket soha nem tudok megunni. Egy idő után már én is figurális edénynek éreztem magam. Elkezdtem megtanulni az indián technikákat Spanyolországban, amiket később Mexicóban folytattam, illetve folytatok még mindig. Az agyagot jó fogdosni, szagolni, nyomogatni, formálni, megjeleniteni 3D-ben a képzeletet. Nagyon összetett dolog a 4 elemmel / Föld-Tűz-Levegő-Víz / való munka. Ha nem figyelünk eléggé, azonnal felhivja a figyelmünket a hibáinkra. Izgalmas!
L: Sokszor beszélgettünk a művészetterápiai hatásáról. Beszélnél nekem egy kicsit a te tapasztalatodról, hozzáállásodról?
É: Miután 1994-ben visszjöttem Spanyolo-ból, megnyitottam a kerámia iskolámat, ami a mai divatos kifejezéssel művészetterápia, én egyszerűen csak fonónak hivtam. Itt a mai napig, munka közben , lelazult, feszültségmentes állapotban nyitottabbá válik mindenki és könnyebben mesél a problémáiról, amiket megbeszélünk.
Másrészről, ha csak csendben, vagy egyedül dolgozunk, meditativ állapotba kerülünk, ami sokat segit a gondjaink-bajaink megoldásában azzal, hogy egy relaxált állapotból tudunk rájuk látni. Blokkokat bontunk le kivül és belül. Az elkészült tárgyak mutatják, hogy képesek vagyunk megcsinálni, amit szeretnénk és ez rengeteg önbizalmat ad.
Mindazonáltal mégsem az elkészült tárgyak milyensége a legfontosabb, hanem az addig elvezető út, a meditativ állapot, ami nyugalmat, vagy éppen egy alkotói feszültséget ad.


L: A sziv egy folyamatosan jelenlévő, visszatérő motivum a munkáidban. Mit reprezentál számodra?
É: Nekem a Sziv az Életet jelenti. A Férfi és a Nő az Énmag, az Egység, a Szeretet, a Szerelem, a Szexualitás, amiből kifejlődik újra és újra az ÉLET. Sokféle képpen lehet megformálni, erről szolt a Szivügyek sorozatom. Annyira egyértelmű számomra, hogy nem is tudok róla többet mondani.
L: A szobraidnak van egy elementális, érzéki hangulata. Megfigyeltem, hogy a munkáidban az absztrakt és az organikus formákat ötvözöd, és a férfi-nő szexuális szimbolikájával játszol. Beszélnél egy kicsit erről az oldalról?
A precolombián kultúrak hivták fel a figyelmem előszőr erre a kettősségre. A Nap, a Hold a Férfi-Nő, Ég és Föld, stb szimbólumokra. Ezt a harmóniát szeretném kifejezni. A szex-szerelem-szeretet mindig is fontos szerepet játszott az életemben. Életenergia, harmóniában, azt hiszem ezt szeretném hangsúlyozni a munkáimban

L: Sok tárgyad fényszobor. Mit szeretnél elérni a a fény effektusokkal?
É : Régóta játszom a fénnyel, légiesebbé teszi a formákat, mindig más rajzolat jön elő, ami csak a tárgy elkészitése után derül ki. Különleges hangulatot keltenek a fénypontok a térben. Szerettem volna egy Naplámpát késziteni és a legnagyobb meglepetésemre kirajzolódtak előttem a falon a Napsugarak. Ettől kezdve kezdtem el tudatosabban késziteni a fényszobrokat, különböző formákkal. Meditációs tárgyaknak érzem őket, amik a lélek rezdülései által vetitenek igy vagy úgy fényfoltokat-vonalakat, attól függően, hogy a kéz milyen irányba mozdul az alkotás közben. Mindig más, megunhatatlan.

L: Mi volt a számodra a legfontosabb tapasztalat, amit eddigi művészpályád során megtanultál?
É: Talán a legfontosabb, hogy csak a belső hangokra hallgassunk és ne hagyjuk befolyásolni magunkat másoktól vagy a körülményektől munka közben. Még valami, egy nagyon hasznos tanács, amit nekem egy barátom adott, amikor nem volt semmilyen inspirációm, beragadt a kreativitásom. A "rutinbaszás", ami azt jelenti, hogy ha alkotói váltságban vagyunk, nyúljunk vissza egy régebbi témánkhoz és munka közben bejön az új gondolat, amivel talán egy új periódus születik. Hosszú, nehéz időszakom végén kaptam ezt a tanácsot, amikor teljesen üres voltam. Megváltoztatta az életem, megszületett az egyik új stilusom. Sokszor segitett azóta is, ajánlom mindenkinek.
L: .2012-nek van számodra jelentősége? Ha igen, mi?
É : 2012-ről előszőr 2000-ben hallottam, Mexicóban amikor első alkalommal jártam ott. Sok elképzelés van arra, hogy hogyan fog átalakulni a civilizáció de senki sem tudhatja igazán. Palenque, a maya romváros volt a zarándokutam célállomása, pontosabban Pakal király sirfedelének meglátogatása. Ezt most hosszú lenne elmesélni, csak azért emiltem, hogy érzékeltessem, a maya kultúra különleges vonzerővel bir számomra. A mayak 2012-vel zárjak a naptárukat, amiben a mostani kultúránkkal együtt a többi, elöttünk levő civilizációk átalakulását is leirják. A régi leletekből hiányzik az a láncszem, ahol arról irnak hogy mi is lesz valójában az ő hitük szerint 2012-ben a Földön. Asztrológiai szempontokból nézve szintén alá van támasztva, hogy jönnek még olyan események, amelyek erőteljesen fogjak megváltoztatni a mostani rendszereket. A szeretetenergia magasabb rezgésszáma tud majd csak erőt adni, hogy a dimenzióváltást megismerhessük. Figyeljünk magunkra.
Jungnak az árnyék meghatározására adott magyarazata jut eszembe, nagyon egyszerűen megfogalmazva: Ha van bátorságunk felismerni magunkban a hibáinkat és nem másokra próbáljuk háritani azokat, akkor valami valóságosat tettünk már a Világ jobbulásáért . Ez a legtöbb. Az önismeret, a tudatos munka a személyiségünkön az Egység figyelembevételével.
Számomra ez az élet értelme, ezen fáradozni, ki-ki a maga területén. Csak igy lehet a pozitiv energia rezgésszintjét emelni, aztán, jöjjön, aminek jönnie kell...
0 comments
Labels: ,

Everyone is their own therapist, we are merely guide in this process.

By on




My Art Therapy

How it all started

I have experienced the therapeutic nature of clay and pottery seventeen years ago the first time. There and at that very moment it was a life-saving experience. My repressed and trapped creativity had already manifested itself with psychosomatic symptoms when I touched clay again. Two years later – already fifteen years now – I opened my own pottery art workshop to share this knowledge and inspiring experience of creativity.

Unveiling your creative self

The essence of this activity is not the product itself but the process leading to it. Our relation to the matter, clay in this case, reveals our inner, most concealed feelings and fears, which surface and find remedy by revelation. Our inner pictures exteriorize from the unconscious to the healing levels of consciousness creating thus a remedial balance, the consequence being not only newly gained self-confidence, but also a more balanced life originating from a better knowledge of one’s self. The process of creating reveals hidden talents, creativity and the touch of clay, the shaping thereof builds up a state of soothing meditation. Creating something opens up a new dimension in one’s life that is free from the monotony of daily routine and that of negative feelings and impulses.

Clay and meditation


Working with clay makes it possible for us to calmly distance ourselves from problems, and see them from a different perspective. By being intuitive we connect with the universe and the feeling of wholeness which creates our own inner, most private art. It often happens that strange shapes surface from someone’s work that later turn out to be symbols and motifs surfacing from our hidden, unconscious mind and carry important messages to be deciphered. The impact of the created objects, byproducts in fact, is immense. Our self-confidence comes with the process and many times surprise ourselves with our creativity. The I-have-no-talent-and-knew-that-it’s-not-gonna-work attitude vanishes in a moment when you let it conquer you. Only when you admire or use the products of your own creativity at home will you realize the huge difference between the bought items and the ones created by you – with all their perfections and imperfections.

Creative femininity

Femininity and the strengthening of feminine energies have always been very important, and now that we are more and more liable to change gender roles it is even more so. Women are the ones who create a warm, beautiful and homey environment. Due to the shift in gender roles however women’s self-confidence is often lost or they are simply forced to shift to the “other” side. Creativity and creative work can bring out these inner feminine instincts that are so often oppressed by social norms and pressing social demands. Men are affected by this phenomenon as well, in the other direction. They might feel that they are losing their privileges earlier provided by a patriarchal social structure. Power relations change, they become frustrated and try to compensate for the loss. Often they withdraw or react aggressively to the changes that occur thus instigating more tension. To recover the lost balance men would also need means to discover or re-discover their own creative, more gentile self, art therapy thus being and ideal tool for men as well.

“Engine free” pottery - ancient techniques

It is important to mention that I do not use a wheel when working with clay. I work freely with ancient Native American techniques, skills acquired during my travels for 9 years in South –America. My goal is to make the process “engine free”, to make way for untamed, intuitive art. This technique makes it possible for everyone to work even at home, alone when needing some moments of tranquility. My art therapy workshops, just like the old cotton-mill gatherings, are open get-togethers with chats about everyday issues and problems, good and bad experiences that bring us together. I am waiting for everyone willing to discover their own wonderful self via discovering ancient techniques and the magic of creation.
0 comments
Labels: , ,

Magamról

By on

A művészetterápia gyógyító hatását az agyaggal való foglalkozáson keresztül magamon tapasztaltam meg először 17 évvel ezelőtt. Ott és akkor, életmentő volt számomra. Az elfojtott, beragadt kreativitásom már pszichoszomatikus tünetekkel járt, amikor újra agyaghoz nyúltam. 2 évvel később, immár 15 éve, mások unszolására megnyitottam az első agyagozó művészeti műhelyemet, hogy átadjam ezt a tudást, mely az alkotás, a létrehozás élményét, érzését jelenti. A munka lényege, elsősorban nem a kész tárgyak milyenségében rejlik, hanem az odáig vezető út megtapasztalásában. [art by Denes Ghyczy]
Az anyag-agyaghoz való viszonyunk megmutatja rejtett, önmagunk előtt is ismeretlen gyengeségeinket, problémáinkat, melyeket tudatos szintre emelve képesek lehetünk megoldani, elhagyni a felismerés által. Belső képeinket felszínre hozzuk a tudattalanból a tudatos szintre, így létrejön a kettő között az egyensúly, az integráció. Ez nem csak önbizalmat ad, hanem az önismereten keresztül figyelmesebb életvezetést is eredményezhet. Az alkotás folyamatában a képességeink is előtűnnek, és az alkotás által tudjuk újrateremteni, erősíteni azok. A kreativitásunk megélése, az agyag érintése, formázása által meditatív állapotba kerülünk. Az alkotás, a létezés egy másik dimenzióját jelenti, ami kiszakít a megszokások, a monotonság ritmusából, negatív gondolataink, érzelmeink csapdájából. Ilyenkor képesek vagyunk megnyugodni, eltávolodni és másként nézni az aktuális problémáinkra. Könnyebb működtetni a jobbik énünket is és egy másik nézőpontból tekinteni az életünkre.
Intuícióinkat megélve összekapcsolódunk az Univerzummal, a teljesség érzésével - ez a saját belső művészetünk. Gyakran előfordul, hogy teljesen érthetetlennek tűnő formák, szimbolikus jelentőséggel bíró motívumok kerülnek napvilágra a tudattalanból, ezekről lehet beszélgetni, értelmezni, tudatosítani. Az elkészült tárgyak - mintegy melléktermékek - hatása is óriási.
Önbizalmunk az alkotás folyamatában erősödik, néha el sem hisszük, hogy ilyesmire, mi is képesek vagyunk. A "nekem nincs tehetségem, én csak kíváncsi voltam, nekem ez úgysem megy" negatív hozzáállás szertefoszlik, amikor megengeded önmagadnak a csodát. Amikor otthonunkban, minden nap használjuk vagy csak látjuk a saját készítésű tárgyainkat - minden gyönyörűségével és hibájával együtt - akkor érezzük a különbséget a saját "kreációnk" és a vásárolt holmik között.
A nőiség, a női energiák jelenléte, erősítése mindig nagyon fontos volt, és manapság, amikor hajlamosak vagyunk a szereptévesztésekre még nagyobb a jelentősége. A nők feladata, az otthon melegének, szépségének és harmóniájának megteremtetése, a lakásból meleg fészket, otthont varázsolni. A felborult nemi szerepek eredményeként a nők gyakran elveszítik az önbizalmukat, vagy a másik oldalra billennek ki és férfiassá válnak. Az alkotás, a tárgyak készítése közben újra megélhetjük, mélyíthetjük, aktiválhatjuk ezt a velünk született ösztönt, amit a szocializáció jelenlegi helyzetében gyakran figyelmen kívül hagyunk, elfelejtünk. A férfiakat talán még erősebben érinti ez a szerepváltás. A patriarchális társadalmak által biztosított jogaikat veszni látják, kicsúszik kezükből a megszokott hatalom, frusztrálódnak és pótcselekvésekkel, kompenzációkkal próbálkoznak a régi rendet visszaállítani. Gyakran visszahúzódnak, vagy agresszíven reagálnak a nők változásaira, ami tovább fokozza, erősíti a feszültségeket. Az egyensúly megteremtéséhez a férfiaknak is szükségük lenne a saját, kreatív, női oldaluk felfedezésére, megélésére, elfogadására. Ehhez tud segítséget és alkalmat nyújtani számukra is, ez a művészetterápiás foglalkozás.

Fontos számomra, hogy nem használok korongot, szabad kézzel dolgozom indián technikák segítségével, melyeket 9 éves dél-amerikai utazásaim során sajátítottam el. Célom, hogy az alkotás folyamata "gép független" legyen, ezáltal szabadabb, kötetlenebb, egyénibb alkotások szülessenek. Ezzel a módszerrel mindenki dolgozhat otthon, egyedül is, ez szintén nagyon fontos az elmélyüléshez, önmagunkra figyeléshez.A művészetterápiás foglalkozások a régi Fonókhoz hasonlóan, szabad légkörben zajlanak, megbeszélve a napi, illetve régen/mélyen meglévő problémákat, amikből gyakran kiderül, hogy nem vagyunk egyedül sem ezzel, sem azzal. Örömeinkkel, bánatainkkal is összetartozunk.
Szeretettel várok mindenkit önmaga csodájának megtapasztalására, az ősi technikákkal való ismerkedésre, varázslatos alkotásra.
1 comments
Labels: , ,